Kertészmérnökként termesztettem már magnak több hektáros táblában, termesztettem zöldtrágyának különböző időben vetve, és téli takarónak is, szegényt elfagyásra ítélve. Tehát mondhatom sok élmény, esemény fűz hozzá. Imádom, mikor virágzik egy óriási táblában, de megvallom, hogy növényorvosként az is lázba hoz, mikor a földibolhák és a fénybogarak pattognak előlem, ahogy belesimítok a friss vetésbe tavasszal. Szeretem a mustárt, ennyi és kész! Finom mikor falatozza az ember a friss leveleket, de az is szuper mikor érnek a magok és a becőből kipattogtatok néhány kicsit csípős magocskát.

Mivel előadóként sokat járom az országot, jó pár embert sikerült megfertőznöm a mustár szeretetével.

Miért is viszem jó hírét ennek a növénynek?

A fehér mustár tényleg csodanövény. Magja 5 °C felett kicsírázik, így bármikor vethető egész évben, ha csak zöldtrágyaként szeretnénk felhasználni. Miért is jó ez? Zöldtrágya növényeket csak a zöldtömeg beforgatásáért termesztjük. Mikor kiürült az ágyásunk vagy épp csak szünet van két növény között, elszórunk egy kis mustármagot és máris zöldellik a területünk. Aztán leforgatjuk a zöldet, ezzel is javítva a talaj szerkezetét, szervesanyag-tartalmát. Aztán a mustár mélyen gyökerező növény így lazítja, feltöri a talajt. Nem utolsósorban említve talajfertőtlenítő hatású gyökerei gyérítik a fonálférgeket, cserebogárpajorokat, drótférgeket. Hát erről beszélek, kérem szépen!

Tél előtt vetve (akár még november végén, december elején is, ha nem fagy) csodálatosan betakarja ágyásunkat. Kizöldellik és attól függően, hogy milyen az idő és mikor lett vetve megnő valamekkorára. A komolyabb fagyok megérkeztével elfagy és betakarja talajunkat. Itt idéznem kell Gertrud Franck-ot, aki ilyen gyönyörűen ír róla: „A könnyű fátyol, amely a fokozatosan átfagyó talajon fekszik tavasszal, a gereblye legfinomabb érintésére szétporlik.” Költői, csodaszép és igaz! Miért is fontos akár télire is takarni a talajt? Itt most csak röviden egy kérdést tennék fel a Tisztelt Olvasónak: Hol látott a természetben takaratlan felületet? Erre a kérdésre egy másik írásomban visszatérek…

Aztán meg kell említenem azt is, hogyha magnak szeretnénk, akkor már nyakasabb növény a mustár. Akkor bizony érdemes sorokban gondolkodni nem csak elhinteni (24 cm sortáv), mert ahhoz hogy elágazzon, és sok becőt növesszen, bizony kell a hely. Márciusban kell elvetni, és bizony júliusig foglalja a helyet kertünkben. Vigyázni kell, mert a becők könnyen pattannak és bizony a mustár könnyen újból veti magát, és nem lesz finom mustárunk a hot-dogba. Akkor érdemes levágni, amikor már sok becő beérett (olyan nem lesz, hogy mind) és továbbszárítani, kicsépelni. Előre szólok nem lesz kiadós mennyiség, tehát ha valaki szeretne mustárt csinálni télire, inkább vegyen készen magot, mert házikertben inkább csak fűszerezésre való mennyiséget tud összegyűjteni.

Miért is jó, ha termesszük és megesszük?

A levélben rengeteg a vitamin, sok helyen rákellenes szerként emlegetik. A magja gyógynövény, felhasználható érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési problémák, felfúvódás, reuma stb. kúrálására.

Zárszónak annyit írnék, hogy érdemes vele megbarátkozni, mert jót tesz a kertész földjének és egészségének egyaránt, és a legolcsóbb megoldás a zöldtrágya növények közül. Éljen a mustár!