Az ősiségben az Aranyasszonyok olyan hatalommal rendelkező asszonyok voltak, akik női erejüket birtokolva támogatták a rájuk bízottakat. Vezetők, füvesasszonyok, bábák, diplomaták, anyák – a magyarság védelmezői, akik nemcsak családjaikért, hanem közösségükért is dolgoztak.
Az első nő, akiről megemlékezem, Szilágyi Erzsébet, korának „Hollóasszonya.” Mélyen vallásos asszonyként ápolta a kapcsolatát az Égiekkel, ugyanakkor harcos erdélyi nemes család leányaként két lábbal állt a földön is.
Hunyadi Jánoshoz viszonylag későn, húszas évei közepén kötötte életét, melyről úgy tudjuk szerelmi frigy volt, ami akkoriban nem volt jellemző a korra. Fiatal koráról keveset tudunk, de vajon mit jelenthetett ez a késői frigy? Nem volt szépsége miatt kérője? Vagy éppen ellenkezőleg, válogatott közöttük? Netán amazoni minősége tette őt kevésbé kívánatossá? Ami biztos, hogy Hunyadi Jánosban méltó párjára talált.
E házasság alatt épült meg Vajdahunyad vára, a Hunyadi család az ország legbefolyásosabb nemesi családjává vált, és fiuk, Mátyás, Magyarország ikonikus humanista-reneszánsz királya lett.
Szilágyi Erzsébet karakteréről sokat árulnak el a fennmaradt levéltári dokumentumok. Olyan nő képe rajzolódik ki, aki bátran kiállt mások jogaiért: védelembe vett zaklatott özvegyeket, kiállt az apácák jogaiért, és következetesen támogatta az egyházi intézményeket. Ugyanakkor rendet tartott, megkövetelte a tiszteletet és a hűséget. Vallásos volt, de nem dogmatikus; esze és szíve egyaránt vezette.
Erzsébet személyében karizmatikus, erős és tudatos asszonyt látunk, aki női erejével és diplomáciai érzékével igazgatta és gyarapította Magyarország legnagyobb vagyonát. Férjével, Hunyadi Jánossal rendkívüli párost alkottak, akik húsz év alatt a semmiből emelkedtek a magyar és európai közélet központi szereplőivé.
Szilágyi Erzsébet karakteréről sokat árulnak el a fennmaradt levéltári dokumentumok. Olyan nő képe rajzolódik ki, aki bátran kiállt mások jogaiért: védelembe vett zaklatott özvegyeket, kiállt az apácák jogaiért, és következetesen támogatta az egyházi intézményeket. Ugyanakkor rendet tartott, megkövetelte a tiszteletet és a hűséget. Vallásos volt, de nem dogmatikus; esze és szíve egyaránt vezette.
Erzsébet személyében karizmatikus, erős és tudatos asszonyt látunk, aki női erejével és diplomáciai érzékével igazgatta és gyarapította Magyarország legnagyobb vagyonát. Férjével, Hunyadi Jánossal rendkívüli párost alkottak, akik húsz év alatt a semmiből emelkedtek a magyar és európai közélet központi szereplőivé.
Egy érdekes kitérő – Az Aranyház
Vajdahunyad várában Erzsébet helyett kapott az úgynevezett Aranyház, melyet kívülről a Buzogány-torony és a Corvin János-bástya védett. A legendák szerint ez az Aranyház lett Mátyás király otthona, amely mutatja, hogy Szilágyi Erzsébet számára mi volt az igazi arany: a család öröksége és a jövőjének biztosítása. Az Aranyház belső falához építtette a Mátyás-loggiát, amely az első fennmaradt reneszánsz építmény Erdélyben, késő gótikus freskóival és családi címereivel.
Ez a történelmi örökség is bizonyítja Erzsébet méltóságteljes nemességét és a transzgenerációs gondoskodást, amely a család jövőjét szolgálta.
Szilágyi Erzsébet pecsétje (DL-DF 55840/Hungaricana) magában hordozza a család erejét és hagyományait. A tűzből előugró zerge, amely fenyőágat tart, mély szimbolikát hordoz: a fenyő az örökélet és megújulás jelképe, míg a zerge a család harcos energiáit és kitartását testesíti meg. Ez a szimbólum a leleményesség, szívósság és tüzesség üzenetét közvetíti – tulajdonságok, amelyekben Szilágyi Erzsébet sosem vallott kudarcot. Ahogy a pecsét ősi üzenetet hordoz, úgy Erzsébet élete is egyfajta élő példája volt e szimbólumok tartalmának.
Gyász és küzdelem – az igazi erő próbája
Hunyadi János pestisben bekövetkezett halála után Szilágyi Erzsébet élete drámai fordulatot vett. Az alig huszonöt éves házasság után, amely alatt méltó társa volt férjének, Erzsébet hatalmas veszteséget szenvedett el, mind személyes, mind politikai értelemben. János halálát követően hamarosan újabb tragédia sújtotta: fiát, Hunyadi Lászlót politikai intrikák közepette elfogták, és V. László – bár kegyelmet ígért – tárgyalás nélkül kivégeztett
Ez az időszak nem csupán Erzsébet gyászának, hanem az őt körülvevő világ bizonytalanságának és veszélyeinek mély megtestesülése volt. László kivégzése után Mátyást elfogták és prágai börtönbe zárták. Hét hónap alatt Erzsébet elvesztette szeretett férjét, elsőszülött fiát, és másik fia fogolyként távol került tőle. Ez a mértéktelen fájdalom és kétségbeesés még a legedzettebb embert is megtörhette volna, de Erzsébet nem hagyta, hogy a gyász legyőzze.
Erzsébet belső ereje és kitartása a legkritikusabb időszakban mutatkozott meg. Gyászát dühvé és cselekvéssé alakította, és bátor harcot folytatott fiai és családja becsületének megvédéséért. A diplomáciai fronton tárgyalásokat kezdeményezett Podjebrád György cseh kormányzóval, hogy Mátyást szabadon engedjék. Ennek érdekében jelentős váltságdíjat ajánlott fel, valamint beleegyezett abba, hogy Mátyás Podjebrád lányát, Katalint feleségül veszi.
Ezzel párhuzamosan katonai eszközökhöz is folyamodott: bátyjával, Szilágyi Mihállyal sereget szerveztek, és katonai akciókkal gyakoroltak nyomást az ellenfeleikre. Ez a stratégiai lépés növelte Erzsébet tárgyalási pozícióját és befolyását. Politikai szövetségeket épített ki, a Hunyadi-vagyonból és birtokokból jelentős részeket ajánlva fel, hogy a magyar főurak támogatását megszerezze. Ez a lépés biztosította, hogy a magyar rendek Mátyást választották királlyá.
A legenda szerint Erzsébet fekete lován, hollós fekete hajjal és ősz tincsekkel lovagolt Budára, és hintette az aprópénzt a tömegnek, amely lelkesen éljenzett, és Mátyást követelte trónra.
Hihetetlen mégis látom a szemem előtt, ahogy az egy alatt megözvegyült, fiát elvesztett nő révbe ér, eléri végső célját megtorol és erőt gyakorol, és akkor 14 éves fiát trónra emeli.
Előbb az időszakból fennmaradt egy hiteles mágikus történet is. A feljegyzések így emlékeznek meg róla:
„Még Mátyás életében egyszer jelen voltam Bécsben egy vitán, mely a mágiáról folyt. Emlékszem, Mátyás elmondotta, fogsága alatt annyira aggódott érte anyja, hogy olyan futárt kerített, ki hat óra alatt megtette az utat Magyarországból őhozzá, Prágába, s ugyanannyi idő alatt visszatérve, meghozta levélben a választ. Azt hitték a futárról, hogy gonosz szellemek segítségével utazott a légen át.” – Antonio Bonfini: De Rege Mathia
Ebből a történetből ered Arany János verse és az egész hollós legenda is, miszerint, amikor Hunyadi Mátyás prágai fogságban volt, édesanyja, Szilágyi Erzsébet egy gyűrűt küldött neki egy hollóval. Ez a holló sikeresen eljuttatta a gyűrűt Mátyáshoz, aki így jelezni tudta, hogy él, és ennek köszönhetően megkezdődtek az intézkedések a kiszabadítására.
V. László előszőr Bécsbe, majd Prágába menekült a Szilágyi család haragjától, és már nyolc hónapja tartotta fogságban Mátyást amikr 17 éves korában, valószínűleg leukémiában hirtelen meghalt. Maradjunk annyiban jobb nem ujjat húzni egy mágikus és dühös asszonnyal. A király halála után trónviszály alakult ki, Mátyás továbbra is fogságban maradt, de a király halála után két hónappal Mátyást királlyá választották.
A bölcsesség évei
Mátyás királlyá választása után Szilágyi Erzsébet Óbudára vonult, ahol élete utolsó 25 évét töltötte. Ez az időszak rendkívül jelentős volt mind személyes, mind történelmi szempontból, hiszen Erzsébet továbbra is aktívan irányította a Hunyadi- és Szilágyi-birtokokat. Karizmatikus jelenlétével nemcsak a család vagyonának kezelésében és gyarapításában játszott kulcsszerepet, hanem politikai befolyását is megőrizte.
Óbudai otthona kulturális és szellemi központként működött, a humanista eszmék terjedésének egyik fontos helyszíneként. Erzsébet, mint művelt és előrelátó nő, támogatta a reneszánsz kultúrát, amely fia, Mátyás király politikáját is meghatározta. Erzsébet nagy gondot fordított unokája, Corvin János nevelésére, akit Mátyás természetes fiaként elismert. János megfelelő oktatást kapott, és Erzsébet minden erejével támogatta politikai és társadalmi helyzetének megerősítését.
A bölcsesség éveiben Erzsébetnek nemcsak a birtokok kezelésében, hanem a családi és történelmi örökség továbbadásában is fontos szerepe volt. Kiemelkedő szellemi teljesítményét mutatja az óbudai királynéi vár, amely nemcsak politikai hatalom gyakorlásának helyszíne volt, hanem a humanista eszmék és a reneszánsz kultúra virágzásának otthona. Ezzel megőrizte a család szellemi hagyatékát, és generációkra előre biztosította a Hunyadi-örökség szellemiségét.
Erzsébet és Mátyás második felesége, Aragóniai Beatrix között azonban feszült viszony alakult ki. Beatrix meddősége miatt Erzsébet unokáját, Corvin Jánost tekintette a család természetes örökösének, ami konfliktust szült a két asszony között. Mindezek ellenére Erzsébet folytatta családja és vagyonának irányítását, és unokája érdekében mindent megtett, hogy stabil alapot nyújtson számára a jövőre.
Erzsébet bölcsessége és tapasztalatai élete végéig irányították döntéseit. Tanult elsőszülött fia, László tragédiájából, és úgy tűnik, bölcsasszonyként élete utolsó szakaszában az intellektus fejlesztésére és a mágikus tudás erősítésére helyezte a hangsúlyt. Mátyás király az utolsó szakrális erejű uralkodónk volt, aki napi szinten igénybe vette a csillagok mozgását tudó asztrológusok segítségét. A holló szimbolikája Erzsébet életének utolsó harmadában különösen mély jelentőséget kapott: Hollóasszonyként igyekezett a család címerében hordozott szakrális üzenetet – a gyűrűt és kenyeret – tartalommal feltölteni, átmenekítve azt a korszakok és világok között.
Szilágyi Erzsébet hosszú életet élt, bár pontos születési ideje nem ismert. Hetvenes éveiben hunyt el, és már nem élte meg fia, Hunyadi Mátyás megmérgezését, valamint unokája, Corvin János háttérbe szorulását. Mindezek ellenére élete öröksége tovább élt: Corvin János számára Erzsébet közvetlen támogatásával sikerült magasabb rangot és elismerést kivívni. János életét a Lepoglavai pálos kolostorban töltötte, melynek felvirágoztatása az ő nevéhez fűződik, ezzel is gazdagítva a Hunyadi-család hagyatékát.
Hollóasszony – Aranyasszony
Szilágyi Erzsébet élete az időtlen női erő és bölcsesség példája, amely nemcsak családja, hanem a magyarság sorsát is formálta. Öröksége nem csupán történelmi jelentőségében, hanem abban a szellemi és lelki örökségben él tovább, amelyet generációkon átívelően adott át. Hollóasszonyként az ősi értékek és új lehetőségek összekötője maradt – mindannyiunknak példát mutatva az állhatatosságban és az örök reményben.
Fontos: Horogszegi Szilágyi Erzsébetről kevés adat és egyetlen korabeli ábrázolás sem maradt fent, így a történelmi tények mellett írásomban intiutív személyes érzeteimre is támaszkodtam a róla való megemlékezésnél.
Források:
https://ujkor.hu/content/hos-asszony-horogszegi-szilagyi-erzsebet-elete
Antonio Bonfini: Mátyás király. Tíz könyv a magyar történetből. Fordította Geréb László. Budapest, 1959.
Ányos Lajos: Szilágyi Erzsébet oklevelei I. Levéltári Közlemények 5. (1927) 59–82.
Ányos Lajos: Szilágyi Erzsébet oklevelei II. Levéltári Közlemények 6. (1928) 240–258.
Wikipédia
