IMBOLC ÜNNEPE

A február, népi nevén a Jégbontó hava fordulópont a kertünk életében: kint még hideg van, de a tavasz első jelei már megérkeznek. A napok egyre hosszabbodnak, és a földben szunnyadó magok és virághagymák felébrednek. Rövidesen hajtani kezdenek a lágyszárúak, és megjelennek az első rügyek a fákon.

Csodás napsütéses napokon vagyunk túl és Lány Istennő érkezése szinte kézzel fogható már a tájban. A reggeli Levegős Istennős hűs fuvallat még jeget és dért hoz, de aztán felkel a Nap és tűzével felolvassza a tájat.

Figyelem a napozó madj ficánkolva játszadozó cicákat a teraszomon és az éneklő madarakat a fákon. Megkezdődőtt a tavaszi bizsergés az egész völgyünkben. Mai napon Cegléden kézzel fogható volt a varázslat, ahogy Lány Istennő és Levegő Istennő nővéri szeretetben táncolt. Gyémántpor hullott az égből jégkristányok formájában.

A megérkező tavasznak az ünnepe: a kelta Imbolc, mely a február 1-jét megelőző nap sötétedésekor kezdődik. Az imbolc a tél végét, a tavasz jövetelét jelképezi. Az ünnepet régtől fogva Brigit istennőhöz társították, aki a költészetet, a kovácsmesterséget, gyógyítást pártfogolja, de emellett a tűz istennője is.

Itt az idő, Bridget tüzei fellobbannak. A fény és a Nap átveszi az uralmat!

A Leány Istennő visszatér közénk, köpenyét a földre teríti, felolvaszt, kizöldít. A Nagy Istennő Szűz aspektusát képviseli. Nála születnek az első kisbárányok, az anyatej gyógyító erejét is Ő adja. Totemállatai a tehén, az anyajuh, kakas, kígyó, medve, hattyú.

Szimbólumai a tűz, Brighid kereszt, kehely és sok-sok gyertya. Ebben az időszakban adtak a szűkös tél után először tejet a juhok. A juhtej pedig közismerten magas tápértékű, zsíros tej, így a szűkösség végét is jelentette az, ha az asztalra került. Erre a hagyományra utal az óimelc („anyajuhok teje”) alakváltozata az ünnep nevének.

A korai hagyományokban jellemző volt az örömtüzek gyújtása is, illetve a tűzhelyeket ezen a napon kitakarították és új tüzet gyújtottak benne, az ágsöprű pedig a bejárati ajtó mellett kapott helyet, annak jeleként, hogy a régit kisöpörték és üdvözlik az újat. A Nap újjászületésének tisztelegve minden szobába meggyújtott gyertyákat

helyeznek.

Ezen a napon Brigid kereszteket készítettek szalmából. A néphagyomány azt tartotta erről a szimbólumról, hogy véd az elemi csapásoktól, a tűzvészektől, a vihartól és a villámcsapástól. Az emberi test közelében tartva gyógyító erőt tulajdonítottak neki, különösen a gyermekszülésből eredő betegségek és a meddőség ellen gondolták jónak.

Akinek kedve támadt készíteni Brigid keresztet, itt talál egy leírást: https://www.annwn.hu/…/unnepi-aktivitas/brighid-keresztje