Érzésem szerint a mai korunkban csodálatosan összehangolható és összeköthető Imbolc ünnepe a Február 2-án érkező Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepével. Ilyenkor tovább ünnepeljük a kinti fényt, a hosszabbodó nappalokat, bent pedig megszenteljük az egész éves gyertyakészletünket. A népi megfigyelések szerint, ha ezen a napon jó az idő, akkor későn tavaszodik. Mondogatták is Gyertyaszentelő napján: „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!” A néphiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát (vagyis szép, napos idő van), akkor megijed tőle, és visszamegy aludni, amiből arra következtettek, hogy újra hideg lesz. Ha viszont nincs árnyéka, akkor kint marad, mert tudja, hogy ez a tél utolsó próbálkozása és hamarosan enyhül az idő.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe: Jézus bemutatása a templomban. Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban, ahol a jelen lévő idős Simeon, Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. A későbbi időkben a gyertyát az újszülöttek mellett tartották a rontó szellemek távoltartására a keresztelés napjáig (illetve, hogy a csecsemőt ki ne cseréljék). Amikor a fiatal anyák először mentek templomba, akkor is szentelt gyertyát vittek a kezükben. Az ünnep egyfelől Szűz Mária megtisztulásának ünnepe, mert Mária a zsidó törvények előírásainak megfelelően mutatta be gyermekét a templomban és bemutatta a tisztulási áldozatot.
Gyertyát égettek jégeső, vihar, villámlás esetén, illetve krónikus betegek és halottak mellett is. Egyes helyeken még a haldokló kezébe is égő gyertyát helyeztek.
Az általam heteken át öntött gyertyák
Gyakorlat:
Érdemes lehet február 2-án (vagy az azt követő pár napban) megszentelni az éves gyertya és mécses készletünket. Én szeretem a folytonosságot, így az előző éves szentelt mécsesből/gyertyából megőrzök egyet. Köré rakom az új gyertyáimat, és meggyújtom a már tavaly megszentelt gyertyát/mécsest. Meggyújtás előtt kérem az Égi áldást, támogatást és fényt az idei évemre. Aztán elteszem a gyertyát, egy szép, erre a célra kinevezett hímzett tasakba.
Ezeket a gyertyákat akkor szoktam meggyújtani, amikor nekem vagy ismerőseimnek, klienseimnek fényre, támogatásra, segítségre van szüksége. Velem van olyankor a gondolat, hogy VILÁGOSÍTÁSRA SZOLGÁLÓ VILÁGOSSÁG. Ilyenkor úgy is gyújtom meg a gyertyát, hogy használom a varázsigét: Előhívom a sötétségből a Fényt! Hiszem, hogy a fény minden előtt és felett áll, ennek ereje lobog minden szentelt gyertyámban!
Hoztam nektek egy Tűzszentelő áldást is:
Tüzet hozó Boldogító asszony,
reményt és hitet ébresztő.
Lélek fényét gyógyító,
Tavaszt hozó, kikönnyítő.
Hangodat hallva útra indulunk mind,
lényed fénye új minőségünkbe hív.
Új életet álmodtunk magunknak,
bízva benned Fények Asszonya.
Gyere közénk hozd el a Fényt,
Oltalmazzon minket, ha bármi sötét ér,
Gyertyád fénye, kísérjen egy éven át
Boldogítson asszonyként örökkön át!
Legyen jelképe ennek a hóvirág,
mely hírnökként visszatér,
emlékeztetve Rád!
Hozzászólás hozzáadása